2015. szeptember 13., vasárnap

Ki volt Szent Donát?

Helytörténeti Konferencia lesz szeptember 26-án a Cziffra-házban XXII. kerületi és budaörsi előadásokkal. Részletek a plakáton!

Múlt hét végén szabadtéri szentmisét tartottak a Donát-hegyen. Az eseményt a Baross Gábor-telepi Polgári Kör kezdte el szervezni évekkel ezelőtt, mára hagyománynak mondható. A Donát-hegyi emlékhely helyi szerepe, jelentősége külön is megérne egy posztot, de most nem erről lesz szó, hanem arról, hogy ki is az a Szent Donát?
Nekünk ma már ismeretlenül cseng a Donát, mint keresztnév, a szenten kívül még a Bánki vezetéknevet kapcsolhatjuk hozzá, aki régen feltaláló volt, most meg egy egyetemi kar. Aki nem (csak) a műszaki tudományok, hanem a borospincék irányába is érdeklődik,
annak valószínűleg felrémlik emlékeiből egy-egy Szent Donát kápolna, szobor, kép vagy utca valamilyen szőlőtermelő vidékhez kapcsolódóan. Hogy segítsem a gondolatok összegyűjtését, itt van néhány Szent Donát ábrázolás, érdemes megfigyelni a különbségeket!

Forrás: Agria. Az Egri Múzeum Évkönyve 43. 318. o.

Forrás: geocatching.hu 

Forrás: nyergesujfalu.hu

Forrás: Budapest folyóirat 2008. március. 37. o. 


Forrás: utcakterek.blog.hu


Szentünk két ábrázolását figyelhetitek itt meg: néhány kép katonaként ábrázolja Donátot, de sokszor püspöksüvegben és pásztorbottal a kezében jelenik meg. Van olyan szent (a legismertebb Loyolai Szent Ignác), aki katonából lett szerzetes, de itt nem erről van szó: különböző személyeket ábrázolnak, ugyanazzal a névvel. Ráadásul úgy látom, hogy ehhez még hozzájárul egy erős kavarodás is: hasonló motívumok jelennek meg a különböző alakoknál (pl. a harangokhoz, viharhoz való kötődés), sokszor nem kerül említésre, hogy több Szent Donát is van, lyukak vannak az életutakban (pl. mártír volt-e egyáltalán?), a néphagyomány pedig még jobban összekeveri a rendszert. Ez a szentek kultuszánál gyakran előfordul: a személyek, motívumok, tettek keverednek, összeolvadnak vagy szétválnak, nem kis kihívás elé állítva a történészeket, egyháztörténészeket és folkloristákat. 
A képet még jobban összekuszálja, hogy a köztudatba, vagy akár az egyházi köztudatba viszonylag lassan szivárognak át a tudományos eredmények. Erre a kedvenc példám Szent Imre esete: annak ellenére, hogy nem tett szüzességi fogadalmat az egyházon belüli továbbra is erre a motívumra épül az alakja. Ahogy Szent Imre esetében is elválik a történelmi személy a legendákban szereplő szenttől, úgy feltehetően Szent Donát esetében is léteznek ezek a rétegek. Donátnál nem tudjuk ilyen élesen elválasztani a történelmi tényeket és a legendákat, de néhány motívum esetében erős kétségek merülnek fel, és Jankovics Marcell tollából egy átfogóbb magyarázat is fel fog merülni Donát személye körüli jelenségekre. 

Szent Donát: Püspök vagy katona (vagy szerzetes vagy zarándok)?

Fiesolei Szent Donát, a zarándok írországi szerzetes, aki Rómába indult szülőhazájából. Út közben Fiesole városában betért egy templomba. Mikor belépett, kigyulladtak a gyertyák és megszólaltak a harangok, amit a jelenlévők jelként értelmeztek, és megtették Donátot a város püspökévé. A The Oxford Dictionary of Saints csak őt ismeri Szent Donát néven, 876-ban halt meg, ünnepe október 22-ére esik.

Szent Donát (vagy Dunwyd) szintén ír szerzetes volt, aki a St Donats nevű walesi település védőszentje. Általában kevés személy, és elég kevés szent büszkélkedhet azzal, hogy települést neveztek el róla, hősünk ezen kevesek egyike - akkor is, ha semmi mást nem tudunk az életéről. Az, hogy hogyan alakult ki ilyen szoros kötődés a település és a szent között, egyáltalán, valós személy volt-e, megérdemelne egy külön kutatást. Ami összeköti ezt a Szent Donátot a Donát-hegy szentjével, az az, hogy mindkettőt augusztus 7-én ünnepeljük.

Pannóniai Szent Donát katonaszent, aki a II. században a mai Dunántúl területén szolgált. Legendája szerint a zömmel keresztényekből álló légiót az ellenség sarokba szorította, ráadásul a vizük is elfogyott. Donát imáinak a hatására a veszettnek tűnő helyzetben eleredt az eső, ami a római sereget felüdítette, az ellenséges markomann és kvád csapatokra azonban vihar csapott le, jéggel, mennydörgéssel és villámokkal - így a római sereget megmentette, és győzelemre segítette Isten.
Donát vértanúként halt meg, ma a csopaki szőlősgazdák védőszentjüknek tekintik, és az ő története áll a katonaábrázolások mögött.

A fenti történetet Fajcsák Attila Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei című műve idézi. Ebben egy ciprusi püspökről is szó esik, aki a IV. században élt, és nagy szárazság idején nem csak sikeresen fohászkodott esőért, de ő közben szárazon maradt a szabad ég alatt is.

A püspök: Arezzói Szent Donát

A legismertebb szent ezen a néven Arezzói Szent Donát. Ő az a - szintén IV. századi - püspök, aki a legtöbb képen feltűnik, gyakran kehellyel a kezében. A Legenda Aurea is ír róla, e szerint a pogánnyá váló Iulianus császár barátja volt, amíg az el nem kezdte üldözni a keresztényeket. Ekkor menekült Donát Arezzo városában, ahol püspökké választották, társa pedig egy (Ostiai) Hilarius nevű szerzetes lett. Az attribútumához tartozó legenda szerint egy mise közben pogányok támadtak rá, és kiütötték kezéből a kelyhet, ami összetört. Donát imák között újra összerakta az edényt, ami magától összeforrt, és annak ellenére, hogy egy darabja hiányzott, nem folyt ki belőle a Szent Vér. Ő is kötődik az esőhöz, sőt, konkrétan ugyanaz a motívum jelenik meg, mint a ciprusi püspök esetében. Életéről, legendáiról több helyen is lehet olvasni. (A Legenda Aureá-n kívül például itt, itt.)
Arezzói Szent Donát is mártírként fejezte be életét: Hilarius-szal együtt elfogták, és kivégezték őket  - a szerzetest Ostiában, Donátot pedig Arezzóban vagy Rómában. Ünnepe augusztus 7-én van, ugyanazon a napon, amikor az ír Szent Donát (Dunwyd) ünnepét üli az egyház, sőt, ugyanezen a napon a Szentek Élete (Diós István, 2009: 257. o.) egy VII. századi Donátot is említ, aki női szerzetesi regulát írt.
Az arezzói püspök életéhez kapcsolódóan a Magyar Katolikus Lexikon rávilágít néhány ellentmondásra, és újabb kérdéseket is felvet. A püspök vértanúságával kapcsolatban például megjegyzi, hogy a korai források nem tudnak kivégzésről. A képet pedig tovább árnyalja a Wikipédia angol nyelvű oldala, ami egy olasz nyelvű honlapra hivatkozva jegyzi meg, hogy Donát életéről egy később arezzói püspök írt először, de műve történelmileg igencsak megkérdőjelezhető - különösen a mártírságáról szóló rész.
A Magyar Katolikus Lexikon e mellett a kehely-csodával kapcsolatban is felvet egy érdekes kérdést: "A kehelycsodát Nagy Szt. Gergely pápa ismerte, sőt valószínűleg látta." Több helyen olvastam arról, hogy valóban írt a pápa Donátról, de nem túl esélyes, hogy látta a kehelycsodát, ugyanis kétszáz évvel később élt, mint a püspök. Jankovics Marcell a történetet "költött legendának" nevezi. Úgy tűnik tehát, hogy a vértanúság és a kehelycsoda körül is hitelességi kérdések merülnek fel.

A kultusz kezdete

Szent Donát halála után több, mint ezer évvel is tett csodát. Nem tudni pontosan, hogy melyik szentről van szó, Pannónaiai Szent Donáthoz és Arezzói Szent Donáthoz is kötik az esetet. Jelentősége, hogy ez az esemény indíthatta el Szent Donát tiszteletének elterjedését.
1652-ben Münstereifel városába szállították Szent Donát ereklyéit. A kísérő papba belecsapott egy villám, de sértetlen maradt. Ez a csoda kötötte Dontátot (még szorosabban) a viharokhoz és villámokhoz, kultusza a Rajna-vidéken kezdett el terjedni. A következő időszakban erről a környékről sokan indultak meg Magyarország felé a jobb élet reményében a török által hátrahagyott területekre. Ezek az emberek hozhatták Szent Donát kultuszát hazánkba, hogy hamarosan a Kárpát-medencében is feltűnjenek a Donát tiszteletére szentelt kápolnák, a róla festett képek és az őt ábrázoló szobrok. Elsősorban azért fohászkodtak hozzá, hogy védje meg a szőlőt a vihartól, esőtől. Augusztus elején körmeneteket szerveztek a tiszteletére, és környékenként változó módon ábrázolták püspökként, vagy katonaként. A két különböző Szent Donát a kultuszban egybeolvadt, területenként változott, hogy püspökként vagy katonaként ábrázolták-e. 

Donát, a viharisten

Szent Donát személye (bármelyik hősről is van szó) gyakran kapcsolódik viharhoz, esőhöz, villámláshoz, és a kultuszában is ez a meghatározó pont a szőlőhöz, borhoz való kötődés mellett. Pedig a szent életében sem a szőlőre, sem pedig a viharra való utalást nem találunk Arezzói Szent Donát esetében, a szőlő pedig Pannóniai Szent Donát esetében is hiányzik. Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium című könyvében (1988, 204. o., rövidített, netes változat itt) egy elmélettel áll elő arra vonatkozóan, hogy miért alakult így Szent Donát tisztelete. 
Forrás: wikipedia.com
Jankovics szerint az augusztus eleji ünnepek: Sixtus, Donát, és Urunk Színeváltozása ünnepe a római Vinalia Rustica időpontjával esik egybe, ami a szőlőérés ünnepe volt. Ez a hagyomány megkeresztelve ugyan, de valamilyen formában megmaradt. A viharhoz valókapcsolódás okát pedig a germán folklórban kell keresnünk: Donát neve hasonlít a német "Donner" szóhoz, ami "vihart" jelent. Így a barokk korban a Rajna-vidéken kialakult Donát-kultusz a név miatt (is) kapcsolódott a viharokhoz, pontosabban a vihartól való óváshoz. Külön csemege, hogy a Donner szó a viharisten, Thor nevéből származik. Őt azt hiszem, hogy a mai filmeket néző közönségnek nem kell különösen bemutatnom, ugyanis a Marvel jóvoltából napjainkban is egy ismert figura, nyilván a mai ízléshez igazított formában. A Donát-Thor párhuzamot az a hagyomány is erősíti, hogy előszeretettel neveztek el harangokat Donátról, ugyanis azt gondolták, hogy a érce felfogja a mennykőcsapást, a hangja pedig távol tartja a vihart.
Ez az értelmezés sok kérdésre választ ad, ugyanakkor érdemes ezt is óvatosan kezelni: ellentmondásban áll például azzal, hogy Donát kultusza a barokk eredettel rendelkezik, amit a neves néprajzkutató, Bálint Sándor is megerősít. Ha valóban a XVII.-XVIII. században alakult ki, vagy erősödött meg a szent tisztelete, akkor igen nehézkes közvetlen párhuzamot vonni közte és Thor, vagy a Vinalia Rustica között. 
Szent Donát kultusza és barossi (pontosabban tétényi) megjelenése külön bejegyzést érdemel, egy másik időpontban. Addig is ajánlom figyelmetekbe a Cziffra-házban szervezett alábbi programot! Érdekes, izgalmas eseménynek ígérkezik. 

Nincsenek megjegyzések: